Ármány, Kalamóna és a Fényharcosok.
Eljött az ideje, hogy a világban ható rossz hatásmechanizmusával is foglalkozzunk.
Az ember alapállapota:
Az ember tanulni érkezett a Földre, méghozzá mint egy fejlődő Isten (esetleg titán), akit érzelemteste vezet a teremtés tanulásának folyamatában.
Az emberi érzelemtest összeköttetésben áll Gaia fénymagjával. Gaia a Föld, egy csodálatos anyai létező, aki az emberi energiatesteket táplája, s aki azok rezgését kihangosítja, felerősíti és a fizikaiba (is) átemeli.
Az emberi nem tudás az emberi potenciállal van összekapcsolva, olyan értelemben, hogy a nem tudás és a potenciál együtt alkotják a jelenlegi tudatállapot egységét mind egyénként, mind pedig kollektív szinten. A nem tudás eredetileg nem más mint egy fénymag, ami a még nem tudott, nem kibontakozott fénykódok alapját tartalmazza. Ez a fénymag köt össze minket az eredendő ősanyaggal, az áldás terével. Utunk, istenemberi sorsunk ott vezet.
Az inkarnációk során a nem tudás és az (istenemberi, királygyermeki) potenciál együtt fejlődik a tapasztaláson keresztül egymás felé, e kettő együtt bontakozik ki. A nem tudásból tapasztalás lesz, az istenemberi potenciálból pedig istenemberi valóság. A kettő együtt pedig a királyfiúi, királyleányi örökségünk átvétele 🙂 Tehát a nem tudás nem valami visszahúzó dolog, hanem pontosan az az űr, ami egy alvó fénykódokkal megtöltött látszólag üres térség (fénymag, rejtek), ami bevonzza az emberi rendszerbe a tanuláshoz szükséges tapasztalásokat, próbákat, és ami eredetileg és azóta is az isteni Fénytérhez tartozik.
Jelenleg ez az üres és tiszta terület az, amit be tud(ott) keríteni Ármány, azaz az az erő, ami az emberi fejlődési folyamatot megzavarja
A megzavarás trükkös módon történik, egészen úgy, ahogy a vírusok léteznek: egy másik információt, egy másik kódot kezdenek el termelni a sejtek.
- Ármány: túlzás, lényegtelen dolgokkal való elárasztás, zavar, rendetlenség, lassúság, a kapcsolatok megkeverése, értékek átkeretezése, megvezetés, a fénytértől való eltávolítás, fényoszlop kihunyása, fényutak összezavarodása.
- A Csillagnemzetségek, lélekcsaládok tanítása szerint négy alapvető ponton tudja megtámadni az emberi energiatestet, emberi rendszert:
- táplálék
- félelem
- szexualitás
- agresszió
A beavatkozás következménye, hogy olyan ciklusokhoz láncolódik az emberi lény, ami az eredeti fejlődési tervében nem volt benne.
Ezeknek a “rossz”, árnyék minőségeknek az ősi magyar megnevezése: Ármány és Kalamóna.
Ármány: maga a kollektív beavatkozó erő, ami az emberi érzelemtestre rácsatlakozva kimozdítja azt a saját pályájáról és a karmikus körökön keresztül késlelteti a fejlődését. Ezáltal elsötétíti a fénytér megnyilvánuló helyének szánt Földet is. Ármány a halandó emberi (ezáltal fejlődésben lévő és még korlátozott) fénytestnek az a része is, amelyik nem működik. Élet anélkül a biztonság és tudás (hit) nélkül, hogy az út a fénytérben vezet.
Ármánykodás: a háttérből befolyásolni a dolgok kimenetelét, méghozzá úgy, ahogy az árnyékminőségnek megfelel. Viszont sem az egyénnek, sem pedig a közösségnek nem felel meg. Letéríti azt az útjáról. Ármány behálóz, csapdába ejt, elterel a saját utadról. Amivel ezt meg tudja tenni, azok a sajátnak hitt árnyékminőségeid. Ezek egy része, (akár a kollektívben, akár a személyesben nézve) mára olyan karmikus dolog, amiket az ármánykodás okozott. Nem volt a tiéd, és a próbáidban sem volt benne. Úgy kapcsolta hozzád, hogy valamikor észrevette azt, hogy egy bizonyos lépésedben benne rejlik egy negatív pontenciál. Lehetséges volt valaminek negatív kimenetele, értelmezése, és Ármány azt sugallja, hogy úgy is értelmezd az adott jelenséget, hogy ezt a negatív kimenetelt vagy értelmezést hangsúlyozd, helyezd középpontba. Ezáltal úgy befolyásolja az emberi tudatodat, hogy abban negatív karmapontokat teremt. Ezek “rossz” karmakörök kiindulópontjaivá válnak, amikhez a tudat kötődik, és amik mentén rajzolódnak életmintázatai.
A népmesében például úgy is megjelenik, mint egy gonosz öregasszony, aki esztovátán szövi a kicsi fekete katonákat, akik minden éjjel megtapossák a selyemfű rétet és annak virágait.
Az ősanya, aki szövi a mezőt, eredetileg az ősanyag, Akasha, az áldástér.
Ennek azonban úgy látszik, megvan ez a romlott, negatív árnyékminősége is.
Kalamóna: Széltoló Kalamóna: felerősíti, átirányítja az éppen aktuális energiákat. Kalamónát láthatod az Ármány által keltett, de már a fizikaiban is látszó hatásokban, eseményekben, akár emberekben itt és most. Kalamóna a népmesében sokszor úgy jelenik meg, mint aki elrabolja a Napot, a Holdat és a Csillagokat: azaz a Fényt. Árnyékba borul a világ, nem lesz a világnak világossága, és félelem uralkodik. A Hős, aki a Fényharcos, vív meg vele, és hozza vissza az útjelző, rendfenntartó világítókat.
Királyfi, Királylány, Fényharcosok:
Az ember a földi környezetben (s ez messze nem 3D, hanem az isteni fénytér része) létező fejlődő isteni lény, egy rendkívül különleges beavatási sor részese. Ezt a beavatási sort írják le a magyar népmesék. Az embernek élő, varázserejű érzelemteste van, ami által közvetlenül tapasztalhatja és teremtheti a valóságot. Örökösei vagyunk ennek a királyságnak, de úgy néz ki, meg kell küzdenünk érte.
Tudatlanság vagy alvó fénymagok ébresztgetése?
Tehát a ember egy fejlődő isteni minőség. A tudatlanság számára ártatlan dolog. Eredendően nem ártó történet a tudatlanság, hanem az istenember jelenlegi állapota, aki azért van itt, hogy fénymagjait kibontsa és így próbákon keresztül “fejlődjön”. A tudatlanság ilyen értelemben egy mag, s egy hatalmas folyamatnak az íve rejlik benne, mint egy fénypotenciál. Ha majd az életfáról írok, ott ebből sok-sok dolog megmutatkozik.
Az emberi teremtőerő és sebezhetőség
Az emberi lény teljes szabadságot kapott a Földön, és mivel a Föld bolygó asztrális szférája össze van kötve az emberi érzelemtesttel, az ember és a Föld együtt meg tudja alkotni azt a földi környezetet, ami az emberi érzelemtestben megjelenítődik. Az ember emiatt a hatalmas teremtőerő miatt sebezhető.
Támogatóink, védelmezőink és tanítóink velünk vannak: Az Ég szerei, a Nap, a Hold és a Csillagok, s más élethullámok: állatok, növények, tündérek. Velük való harmonikus kapcsolódásunk a szabadságunk kulcsa. Választhatjuk, vagy elutasíthatjuk őket. Tudunk velük és nélkülük is teremteni. Ilyen mértékű a szabadságunk.
Az emberi lény ebben az átalakulási folyamatában a segítők és tanítók nélkül rendkívül sebezhető. Ármány pedig az a behatás, ami ezt a magára maradt (erőállatok, égi tudás gyakorlata nélkül élő) sebezhető, fejlődő isteni fénylényt beletolja olyan gondolatokba, tettekbe, érzelmi állapotokba, amiknek a teremtő ereje negatív. Nem olyan értelemben, hogy nehéz esetleg, vagy változásokat hoz, hanem úgy, hogy az eredeti pályájáról letereli. Elzárja segítőitől, gyógyítóitól, tanítóitól. Kibillenti az útjáról, a saját fénypályájáról eltereli és karmikus körökhöz láncolja. Ezek a karmikus körök azok, amelyekben Ármány saját magának életteret nyer és a földi rendszerből életenergiát von ki. Ez a lényege ennek, hogy a fejlődési folyamatba be tud törni ez az idegen akarat, gúzsba köti az emberi lényt. (Atlantisz, Kárpát-medencei fénytér vége, Ekhnaton története, hunok). Ez az árnyék nem az emberi folyamatokból keletkezik, hanem annak eszköztárát használja fel.
Ármány az emberi lényt a saját létállapotából kimozdítja és eltereli az útjáról, de csak addig van hatalma, míg engedjük.
Az eredeti isteni sors egy gyönyörű pálya, aminek állomásai és egész útvonala energiával van feltöltve és mindennel ellát, amire szükséged lehet.Vannak ezen az úton vezetőink: a Hold, a Nap és a Csillagok. Vannak segítőink: a többi élethullám. De szabadok vagyunk.
Ármány és Kalamóna ezt a harmóniát zavarja össze: mindenféle buktató, rendezetlenség, szét-ség, káoszos energia válik uralkodóvá. A szabadság helyett annak félreértelmezése, a zűrzavar.
A szabadság: fénytulajdonság. A létezés isteni teréből, ami a fénymagunk rejteke, lehet meghívni a szabadságot. Megvan most is.
Ennek az összhangnak a majmolása és ugyanakkor megszüntetése az összevissza, rendnélküli, hátsó szándékot rejtő, de simának tűnő beszéddel (értelmezési sor, nem összetartozó dolgok összekötése) való manipuláció.
A szeretetteli együttlét és az egyszerű cél elérés helyett biszbaszokon elcsúszott élet: ez az Ármány. Legtöbbször a probléma még csak nem is jelentős, de összesen az eredmény: halogatás és elcsúszott élet. Az egész rendszert rossz, szétzilált állapotban tartja. A dolgok egymással való összefüggése nem tiszta. Információs zavarral áraszt el, és ami keletkezik ezáltal, egy feszült, stresszes érzelemtest, aminek a teremtőereje a zavaros környezetet és érzelmi állapotot teremti újra a fizikaiban is. Amikor a fizikaiban is megjelenik, egy, ilyen zavaros energiatérből származó tett hatására, akkor az élet, a sors részévé válik. Belekerül a karmikus láncba és aszerint fog a karma alakulni.
Nem tudjuk, hogy hol született ez a zavaros erő meg, de valószínűleg a nem tudásnak (ami pedig a tudás magja) mint potenciálnak a tapasztalása helyett a fél-elem ébredése, a fénykapcsolat elvesztése és az eredeti tanítók, gyógyítók (ég-szerek és élethullámok) elutasítása a belépési pontja.
Ármány ellen mit tehetünk:
Folyamatos kapcsolódás az eredeti Fénytérhez meditáció, önismeret segítségével. A család és a közösség védelme szertartásokkal, családállítással. A Fényföld tapasztalása segítőink és gyógyítóink: a tündérek élethulláma közvetítésével.
Kalamóna ellen mit tehetünk:
Rend megőrzése, szeretetteli kapcsolódás, egyszerű beszéd. Napi örömök. Negatív befolyásolók felismerése, kikapcsolása. Fényharcos életmód. Mag és héj formáció segítségével fénypajzs alkotása.
Ha szeretnél kapcsolódni egy kis számú csoporthoz, vagy szeretnél e szellemiség által támogatott családállítást, akkor keress bátran.
Áldás
© Az oldalon található valamennyi tartalom Bottyán Katalin etnográfus, állításvezető szellemi tulajdona. Felhasználása csak a szerző engedélyével, illetve hivatkozással lehetséges. Kérlek, csak nevemmel, az eredeti linkről oszd tovább.
